MOTOROLAJ 1-4.

2024. Március 28. Csütörtök - Hajnalka

MOTOROLAJ 1-4.

MOTOROLAJ 1-4.

Forrás: Varga István

Honlapunk fórumos tapasztalatai és többek között cégünknél felmerülő kérdések alapján úgy érezzük, itt az ideje részletesebben írni a motorolajok funkciójáról, illetve jellemzőikről. Nem egyszerű a dolog, hiszen gyakran képzett szerelők sincsenek tisztában a olajok igazi működésével. Sokszor éppen a valóság ellenkezőjét halljuk. Ajánljuk terjedelmes írásunkat mindenkinek, aki tisztábban szeretne látni az erőforrások kenését illetően!


Előszó.

 

 Persze lehet, hogy néhányan még cikkünk elolvasása után sem értik majd a lényeget, de ennek elkerülése érdekében megpróbálunk hétköznapi nyelven fogalmazni, kerülve a túlzottan technikai és tudományos fogalmazást. A sűrűséget például nem fizikai értelemben használjuk a cikkben, hanem a folyósság, vastagság szavak szinonímájaként. Átlagos értékekkel fogunk példálózni, a mindennaposan tapasztalt  általános tévhitekre alapozva az egyes témákat. Az egyesek szerint lehet, hogy túl sok szöveg, a kételyek száz százalékos elűzése, és a jobb érthetőség miatt lesz a magyarázatokban.

 

I. rész.

 

 Az olaj VASTAGSÁGA (folyóssága) gyakorlatilag megegyező jelentésű az olaj VISZKOZITÁSÁVAL. A viszkozitás a mértékegysége a folyadékok (folyékony vagy gáz halm.) áramlással szembeni ellenállásának. A magas viszkozitású folyadékok - mint például a méz, melasz - lassabban folynak, mint az alacsony viszkozitásúak, lásd víz. A A méz egy kimondottan sűrű, olajos nyelven vastag folyadék.legnagyobb káosz a motorolajok viszkozitási értékeinek jelzési módja miatt van. Ez egy régi rendszer miatt van így és sok félreértésre adhat okot. Az értelmezésben uralkodó káoszt mutatja az a majdnem minden nap előforduló eset is, amikor az autó tulajdonosa zavarodottan mondja, hogy a 0w-30 jelzésű olaj túl vékony az ő autójának motorjához, hiszen a kezelési könyv 10w-30 jelzésű olaj használatát írja. Szögezzük le, ez nem igaz! Még nagyobb félre tájékozottságra  utal, hogy a legtöbben alapvető gondnak tartják az olaj vékonyodosát a hőmérséklet emelkedésével. Úgy gondolják az olaj hibájának tekinthető annak fokozódó folyóssága. Sokkal jobban tennék, ha az olaj hűlésével összefüggő vastagodást tekintenék problémának. Ez a nagyobb probléma. Köztudott, hogy az erőforrások kopásának 90 százaléka a hidegindítás során keletkezik. Ebből kiindulva, ha a motorok hosszú életének titkát keressük, akkor főképp a hidegindítással összefüggő dolgokra kell koncentrálnunk. Az autógyártók az előírt olajok vastagságát (mint tudjuk viszkozítását) a motor normál működési hőmérsékletéhez választják meg. Ez az átlaghőmérséklet pedig éppen a víz forráspontjának hőmérséklete, azaz 100 Celsius fok.  Versenypályán a motorolaj hőmérséklete akár 150 C-ra is felmehet. Le kell szögeznünk, hogy az utcai közlekedés és versenypálya  egymástól határozottan különböző használati körülmény, ebből kifolyólag különböző motorolajat igényel! Minden ezután következő mondat a közúti közlekedésre érvényes,  a versenyek világáról majd később. A megállapítások nem a hajszálpontos számszaki adatokról szólnak majd, hanem az érthetőséghez bőven elég átlagadatokkal dolgozunk.

 

  Rögtön egy újabb tény megállapításával folytatjuk: a külső hőmérséklet a hidegindítást kivéve, nem igazán fontos. Régi gépkocsi használati utasítások gyakran különböző olajat javasoltak nyárra, illetve a téli időszakra. Ez most is szükséges a léghűtéses erőforrások esetében, de érvényét veszti a zárt (nyomás) vízhűtési rendszerrel tervezett motorokat tekintve. Ezekben az erőforrásokban a hűtővíz az év minden szakában 100C fokos hőmérsékleten van tartva, bemelegedett állapotban. Ebből kifolyólag a motorolaj hőmérséklete is 100C fok körül alakul. Ez alapján viszonylag egyszerű a legmegfelelőbb viszkozitású motorolaj kiválasztása. (Még egyszer megjegyezzük, a versenypálya más!)

 

 Felejtsük egy kicsit el az olaj dobozán látható számokat-jelzéseket! A tény az, hogy a legtöbb ember a számokra tekintve, azonosítja azokat a flakonban található olaj viszkozításával. A probléma ezzel az, hogy az olaj viszkozitása a hőmérséklettel együtt változik. Egy egyfokozatú 30-as jelzésű olaj viszkozitása 3 cSt 150C fokon és 10-es értékre sűrűsödik 100C fokra csökkentve a hőmérsékletet. Tovább csökkentve a hőmérsékletet, 100 cSt viszkozitási értékre sűrűsödik 40 Celsius fokon, nulla fokon pedig már túl sűrű a mérésekhez. Tehát a 30-as egyfokozatú olaj átlagértékei: 3cSt/150C, 10/100C, 100/40C és kb 250/0C fok. Az autógyárak tervezői a legtöbb esetben 100C fokos olaj és víz hőmérsékletre tervezik a motorokat, 10-es viszkozitási értékkel számolva.

 

  Mint már tudjuk ez az olaj viszkozitása, nem pedig a flakonon található jelölés. Szeretnénk az olaj dobozának jelöléseitől most elvonatkoztatni, mivel azok csak összezavarnak bennünket. Az olaj sűrűségéről beszéljünk, ne az olaj jelöléséről (a dobozon)! A jelölésekről majd később. Felejtsük el egy kicsit a jelöléseket amik az olaj dobozán vannak! Most arról az olaj vastagságról (viszkozitásról) fogunk írni, amit a motorunk igényel a normál működés közben. Az erőforrás (és hűtési rendszere) úgy van megtervezve, hogy  Szicíliától - Norvégia legészakibb pontjáig, a külső hőmérséklettől függetlenül 100C-fokos olajjal működjön. Beülhetünk az autónkba Palermóban mondjuk szeptemberben, majd megállás nélkül keresztül-kasul bejárva Európát elautózhatunk a jóval hűvösebb Lofoten szigetekhez. Autónk motorjánakA norvég Lofoten szigeteknél a táj mellett kardszárnyú delfinek (orca) látványában is gyönyörködhetünk. szempontjából a legjobb dolog az lenne, ha soha nem állítanánk le. Az olaj vastagsága ebben az esetben uniformizálódhatna a 10-es értéken. Egy tökéletes világban mindig 10-es vastagságú lenne a motorolaj, a hőmérséklettől függetlenül. Amikor reggel beülünk az autóba akkor is 10-es lenne a viszkozitás és közlekedés közben is ugyanilyen sűrűségű maradna a motorolaj. Nem kellene bemelegítenünk a motort, csak beülnénk és nyomhatnánk a gázt reggelente. Minimálisra, gyakorlatilag nullára csökkennének a kopások. De a világ sajnos nem tökéletes. Amikor az előző este hazaértünk munkából, a bemelegedett motor működési hőmérsékletű volt és a motorolajunk is a tökéletes, azaz 10-es viszkozitású volt. Az éjszaka folyamán a motor visszahűl a külső hőmérsékletre és  ezáltal az olaj visszasűrűsödik. Másnap reggel 25 fok van, a motorolaj viszkozitása pedig nagyjából 150 cSt. Ez túl nagy sűrűséget jelent egy olyan motorban, amely 10-es vastagságú kenőolaj tartós használatára van tervezve. Itt az ideje, hogy belemerüljünk a kenés koncepciójába.

 

Nyomás és kenés nem egyenlő.

 

 A legtöbb ember meggyőződése alapján: OLAJNYOMÁS=KENÉS. EZ TÉVHIT! AZ OLAJ ÁRAMLÁSA JELENTI  A KENÉST! Amennyiben az olajnyomás jelentené motorunk kenését, akkor mindannyiunknak 90-es vastagságú (=viszkozitás vagy sűrűség) olajat kellene használnunk.  A kenés arra való, hogy elszeparálja egymástól Nem mindegy, hogy milyen gyorsan áramlik az olaj  motorunk zeg-zugos kenési rendszerében. A túl sűrű olaj nagy része rögtön visszafolyik az olajteknőbe a nyomásszabályzó szelepnél ahelyett, hogy végigáramlana a motorunk alkatrészei között.a mozgó alkatrészeket, megakadályozza azok egymáshoz érését. Az olaj áramlása és az alkatrészek elválasztása között egyenes arányosság van. Például ha egy siklócsapágyban duplájára növeljük az olajáramlást, akkor éppen duplájára nő a felületek közötti elválasztó nyomás. A csapágy belépő olajzó nyílásánál mérhető nyomás ebből a szempontból csak másodlagos tényező. Tulajdonképpen a nyomás és az áramlás közötti kapcsolat ellentétes.  Egy vastagabb (magasabb viszkozitású) olajra váltással az olajnyomásunk növekedni fog. Azért fog nőni, mert az olaj áramlással szembeni ellenállása szintén nő, ebből következően az áramlás mértéke csökken. Éppen fordítottan arányos a nyomás és az áramlás. Nézzük megfordítva, ha vékonyabb motorolajat használunk, akkor az olajnyomás csökkeni fog! De ha belegondolunk, a nyomás csak azért csökkenhetett, mert az áramlás az alkatrészek között gyorsabb és jobb lett.   Úgy tűnik tehát, hogy a lehető legvékonyabb olajjal járunk a legjobban. Ez így viszont csak részben igaz. A következőkben egy Ferrari 575 Maranello-t hozunk fel példaként, képzeljük el, hogy van egy ilyen autónk.

 

 Birtokában vagyunk a témához szükséges összes adatnak, így tanulságos lehet, hogy egy 12 hengeres 485 lóerős autó esetében mit is jelenthet a legjobb motorolaj megtalálása. Tegyük fel, hogy ezt az autót városban használjuk. A kezelési könyv szerint 6000-res főtengely fordulatszám esetén az olajnyomásnak 5,15 Bar-nak kell lennie. Egyébként az aranyszabály szerint elvileg minden motornak 0.7 Bar olajnyomásra van szüksége a főtengely percenkénti 1000 darab fordulata melletti tökéletes kenéshez, se nem többre, se nem kevesebbre. Ebből kiindulva mondjuk 2000/perc fordulatnál 1,4 Bar, 3000/perc esetén 2,1 Bar-ra van szükség. A nagyobb nyomás nem jelent előnyt, mivel az az olaj nagyobb áramlási ellenállása miatt alakulhat ki. Emlékezzünk a korábban leírtakra, az olaj áramlása az, amely alapvetően a kenés mértékét meghatározza.

 

  Természetesen a Ferrari is leírja, hogy milyen olajat használjunk az adott típusában. Vizsgáljuk ezt meg valós adatok alapján. Mondjuk ha forró nyáron Monte-Carlo-ban bolyongunk az utcákon (képzeletbeni Ferrarink-kal), akkor 88 fokosMeglehetősen sok Ferrari van kárhoztatva Monte-Carlo utcáin való közlekedésre.. olajhőmérsékletet mérhetünk ebben az autóban. A legvékonyabb Mobil-1 olajat (0w-20)használva is 5,5 Bar nyomást mérhetünk ilyen körülmények esetén, percenkénti 2000-res főtengely fordulat mellett. Megállapítható, hogy a legkisebb viszkozitású Mobil-1 is túl vastag ilyenkor a gyári előírásokhoz viszonyítva. Menjünk ki ezután képzeletben a Ferrari-val egy versenypályára! Itt az olajhőmérséklet valószínűleg néhány hajtós kör alatt egészen 150C fokig megemelkedik. Ebben az esetben már csak 2,75 Bar olajnyomást mérhetünk 6000-res fordulaton. Emlékezzünk csak mit írt a Ferrari kézikönyv: 6000-res fordulaton 5,15 Bar olajnyomásnak kell lennie. Tehát az általunk használt olaj helyett valami vastagabbat (magasabb viszkozitásút) kell *választanunk ehhez a versenyszerű használathoz, hiszen az olajunk nagyon elvékonyodott az extrém magas hőmérsékleten. *A vastagabb olaj választásának kényszere csak részben igaz, hiszen a magasabb fordulatszámú motorok esetében egy másik tendencia alapján minél vékonyabb olajat használnak, az így elérhető jobb olajáramlás érdekében.

 

 Persze a fentebb már említett múszaki minimum olajnyomást teljesíteni kell! A jobb áramlás több, mint jó kenés! Az áramló olaj egyik fontos feladata a motor forró alkatrészeinek, a dugattyúknak, a szelepek környékének és a csapágyaknak a hűtése. Az olaj hűtési szerepe nagyjából ugyanannyira fontos, mint a kenési szerepe.  Amennyiben motorunk hőmérséklete általában magas, használjunk vékonyabb olajat! Az olaj áramlása így javulni fog, ezáltal a hűtés is javul. A versenypályán ez még fontosabb, mint a közutakon.

  Térjünk vissza a Ferrari kezelési könyvhöz! Az 575 Maranello elődjének számító 550 esetében 5w-40-es Shell Helix Ultra motorolajat ír elő az olasz cég, külső hőmérsékleti és használati viszonyoktól függetlenül. Tudjuk, hogy ez az autó is, gyakorlatilag utcai versenyautó. Az előírt viszkozitás alapján megállapíthatjuk, hogy a Ferrari is rájött arra, hogy nem minden tulajdonos használja versenyzésre autóját. Az Ferrari F575 Maranello.újabb 575 Maranello kézikönyve már 0w-40 viszkozitási indexű motorolaj használatát írja elő - kiemelve -, hogy közúti használatra. Teszi ezt annak ellenére, hogy a könyv megírásakor nem is létezett a Ferrari partnerének tekinthető Shell olajok között ilyen. Persze megjegyzik, hogy amennyiben mindenképpen Shell olajat szeretnénk használni, akkor az 5w-40-est használhatjuk. Normál verseny helyzetekre is ezt az olajat ajánlják. Forró klímájú térségekben verseny jellegű használat esetén viszont 10w-60-as viszkozítást javasol a gyár.  Kihangsúlyoznám, hogy csak akkor akarják ezt az olajat használtatni velünk, ha melegebb klímájú térségben vagyunk. Figyelemre méltó az is, hogy immár a Ferrari is belátta, különbséget kell tennie a normál és a versenyhasználat között. Tulajdonképpen azt mondják, a belga Spa-Franchorchamps-szen használjunk 5w-40-et, a dél-afrikai Kyalami pályán 10w-60-at, a közutakon pedig bárhol is legyünk, öntsünk 0w-40-es olajat a motorunkba.

 

 A Ferrari-s kitérő után térjünk rá,  "a 0w-30-as olaj túl híg az autóm motorjába, mert a kezelési könyv 10w-30-at javasol"  TÉVES meggyőződések tisztázására. A kettő közül a 0w-30 mindig jobb választás! Mindig! A 0w-30-as motorolaj nem hígabb, mint a 10w-30-as. Működési hőmérsékleten (=bemelegedett motor), mindkét olaj megegyező sűrűségű (viszkozitású). A különbség akkor jön elő amikor este leállítjuk az autónkat. Az éjszaka folyamán mindkét olaj sűrűbbé válik. Mindkettő, a 10w-30 és a 0w-30 egyaránt 10-es viszkozitású (vastagság) volt, mielőtt leállítottuk a motort. ( Mint már korábban írtuk, ez a tökéletes vastagság a motor működése közben.)  Reggel újra el kell indulnunk, deIlyen körülmények között a reggeli indításnál egy 10w-30-as olaj sokkal távolabb áll az ideális sűrűségtől, mint egy 0w-30-as. A bemelegedett motorban viszont már nincs különbség a két olaj között. már mindkét olaj túl vastag a motorunk tökéletes kenéséhez. Az egyik olaj 90-es viszkozitásra sűrűsödött vissza, a másik 40-re. Mindkettő túl vastag az indításhoz, de a 40 cSt sokkal  jobb, mint a 90. A motorunk persze valójában 10-es sűrűségű olajat szeretne, hogy minden tökéletes legyen az ő szempontjából. 10-est nem kap, de a 40-es (0w-30) viszkozitással indítani még mindig sokkal jobb, mint a mézhez hasonlító nagyon sűrű 90-es (10w-30) olajjal. Újabb ismétlés következik: Nagyon sokan problémának hiszik, hogy az olaj vékonyodik amikor forró. Az olaj hibájának vélik a melegedéssel járó vékonyodást. Az lenne a jó, ha inkább az olaj kihűlésével járó besűrűsödése miatt aggódnának, mert ez az igazi gond. A szobahőmérsékletű hideg motorolaj túl vastag("sűrű"). Ez a fő gond. Itt végére is értünk az első résznek.

 

II. rész.

 

A dolgok bonyolódnak. Az első részt ott hagytuk abba, hogy a 0w-30-as olaj nem vékonyabb, mint a 10w-30-as. Sőt, egy 0w-30 mindig valamivel sűrűbb 100C fokos működési hőmérsékleten, mint egy 10w-30-as, de most nem is ez a lényeg. A fontosabb az, hogy a 0w-30 nem sűrűsödik vissza annyira - szobahőmérsékletre hűlve -, mint a 10w-30-as társa. Ennek ellenére még a 0w-s is nagyon messzi van az ideális 10-es vastagságtól, hidegindítás esetén. Néhány embertől olyanokat is lehet hallani, hogy például a Porsche kifejezetten tiltja a 0w-xx olajok használatát autói motorjaiban. Ez nem így van. Beszéljünk most az olajok több fokozatúságáról. Korábban leszögeztük, hogy az egyfokozatú 30-as besorolású olaj, illetve egy 0w-30 vagy 10w-30-as többfokozatú motorolaj ugyanúgy 10-es viszkozitással (vastagsággal) rendelkezik 100C fokon.

 

          40 Celsius fok             100 Celsius fok
          30            250 qmm/s                         10
     10w-30                      100                         10
       0w-30                       40                         10

   A különbség a hidegindításban jelentkezik. Nézzük a három olaj viszkozitását.                Egyfokozatú 10-es olaj esetén 40C fokon 30 cSt, illetve 100C fokon 6cSt a viszkozitási érték. A táblázatból látható, hogy hidegindításkor a 0w-30 sűrűsége áll legközelebb a motor szempontjából legkedvezőbb 10-es értékhez, de még ez is túl vastag. Mivel viszont szobahőmérsékleten is viszonylag híg, ezért a melegedés folyamán hamar felhígul a legkedvezőbb vékonyságra, folyósságra. Emlékezzünk rá, hogy a hidegindítás folyamán keletkezik motorunk szinte összes kopása, mivel az ilyenkor túl nehezen folyó motorolaj kenési képessége nem kielégítő. Áramlása lassú, így rossz a kenés. A sűrű olaj nagy része a megkerülő szelepen keresztül visszafolyik az olajteknőbe ahelyett, hogy a motor olajjárataiban keringene.

 

 Ez különösen akkor igaz, ha indítás után a gázt is nyomjuk, hiszen ilyenkor még jobb kenésre lenne szüksége a motornak, de éppen az ellenkezője történik.  Még egy esetleges 10-es egyfokozatú (ilyet nem használunk) olaj vastagsága is túl magas (30mm2 /s vagy cSt) hidegindításkor. Ugyanez az olaj viszont a működési hőmérsékleten már túl híg lenne (6mm2 /s). Mint már annyiszor írtuk, a 10-es vastagság, folyósság (viszkozitási érték)  - ami nem keverendő a motorolaj dobozán szereplő jelzéssel - lenne az erőforrás szempontjából ideális állapot, nem pedig a 6cSt. Az olajcégek ezért viszkozitási index javító anyagokat - VI - adnak az olajhoz, hogy megoldják a felhígulás problémáját.  Vesznek egy ásványi bázisú alapolajat, amihez viszkozitási index javító anyagokat adnak hozzá, így az olaj nem hígul fel annyira amikor

 

Viszkozitási index javító adalékok nélkül ilyen használat mellett az ásványi alapú motorolajok már nem lennének képesek feladataik ellátására. felmelegszik. Így a 6-os vastagság helyett éppen a szükséges 10-est kapjuk a forró olaj esetében. Ezzel megoldódott a felmelegedés utáni hígulás problémája, de továbbra is fennáll a túl nagy sűrűség ( viszkozitás 100cSt - 10w-30) hidegindításkor. Bár ez még mindig jobb, mint az egyfokozatú 30-as (a dobozán) jelzésű motorolaj 250 cSt mézszerű vastagsága. Azt az olajat, amely normál indítási hőmérsékleten 100-as viszkozitással, a motor működési hőmérsékletén pedig 10-es viszkozitási értékkel rendelkezik, 10w-30 besorolású olajnak nevezzük. Nem annyira sűrű hidegindításkor, mint az egyfokozatú 30-as és nem annyira híg 100C fokon, mint az egyfokozatú 10-es olaj. 

 

 A hátránya az adalékolt ásványi bázisú olajoknak, hogy az idő múlásával a viszkozitási index javítók elhasználódnak, így az olaj tulajdonságai a fáradásával egyre inkább hasonlítanak, a 10-es indexű (doboz jelzés, nem a sűrűség) alapolaj jellemzőihez. Újra elkezd túlságosan folyékonnyá válni működési hőmérsékleten. 10cSt helyett, 6cSt lesz a viszkozitása amikor forró. Ez az amiért néhányan ódzkodnak az alacsony hidegoldali jelzésű olajok (5w, 0w ásványi nincs) használatától. Félnek, hogy az olaj a "benne lévő" kilométerek számával már túl híggá válik működési hőmérsékleten, hiszen a viszkozitás javító adalékok elhasználódásával, egy 5w-s olaj higabbá válik, mint egy 10w-s olaj (a 0w-ről később). (Ne felejtsük el, hogy a 10w-xx, az 5w-xx, de még a 0w-xx olaj is túl sűrű hidegindításkor.)

 

 Meg kell azonban az előzőek esetében jegyeznünk, hogy az olajcsere periódusok betartásával, nem kell tartanunk a viszkozitási index javító adalékok túlzott elhasználódásától. De az elhasználódással járó vékonyodás ettől függetlenül tény marad. Erre az olajba jutó üzemanyag is rásegít. Ami talán még érdekesebb, hogy az olaj még tovább használása esetén az elkezd drasztikusan sűrűsödni, ami lényegesen aggasztóbb mértékű, mint az ezt megelőző hígulás.

 

A szintetikus olaj egy másik történet.

 

Ezekben az olajokban nincsenek VI adalékok. Mivel az olaj molekulái nem használódnak el, szinte nem is kellene olajat cserélnünk. Szinte. A probléma ott van, hogy ezekben az olajokban olyan más adalékok vannak, melyek idővel elhasználódnak. Valószínűleg ha tökéletesen tisztánA jobb oldali dobozon látható, mennyivel homogénabb a szintetikus olaj szerkezete. tudnánk tartani ezt a motorolajat, akkor nem lenne szükség időszakos cseréjére, csak mondjuk 6 havonta egy kis kanna adalék utántöltésére. Amikor az adalékok felhasználódnak a szintetikus olajokban, a viszkozitásuk változatlan marad. Nem vékonyodnak, mint az ásványi olajok. Ezek az olajok mindig közelebb állnak a tökéletes sűrűséghez bemelegedve és a korábban tárgyaltaknak megfelelően mindig túl sűrűek hidegindításkor, a többi olajhoz hasonlóan. Autóink erőforrásainak gyártói ismerik az olajoknak ezen tulajdonságait. Tudják, hogy létezik a vékonyodás és vastagodás fogalma. Evidenciában tartják ezeket a tényeket, amikor a kezelési kézikönyvet írják. Az ásványi olajokra előírt csereperiódus mindig sűrűbb, mint a szintetikusok esetében alkalmazott. A valóság az, hogy a motorolajat nem a vékonyodás miatt kell cserélni, hanem a valamivel később jelentkező vastagodás okán. Az olajcsere idő (az autó állása esetén is) és használat (km) függő.

 

III.rész.

 

Szintetikusan gondolkozva.

 

Hasonlítsuk össze az ásványi és a szintetikus olajokat! Nem a kémiai oldalról, hanem funkcionálisan. Korábban már megbeszéltük, hogy az adalékolatlan (natúr) ásványi olaj hidegindításkor túl sűrű, bemelegedve pedig nagyon híg. A melegoldali viszkozitást ezért VI adalékokkal javítják (sűrítik). Például egy 10w-30-as többfokozatú ásványi motorolaj alapját 10-es osztályú egyfokozatú ásványi olaj adja, melyhez VI javítókat adnak, hogy a 100C fokos működési hőmérsékleten is elég sűrű legyen. 

 

 Így már ez az olaj forró állapotban úgy viselkedik, mint egy 30-as olaj. Itt újra emlékeztetnénk mindenkit, hogy a 10 vagy az 5, de még a 2-es besorolású olaj is túl sűrű a tökéletes kenéshez, amikor hidegen indítjuk az autónk motorját. Minden olaj túl sűrű hidegindításkor. Jelenleg nincs olyan motorolaj amely elég híg lenne, illetve tökéletesen működne motorunk hidegindításakor. Mindegyik olaj esetében többlet kopás jelentkezik ilyenkor. Nézzük meg most a különböző viszkozitási osztályú egy és többfokozatú olajok vastagságát  40C és 100 Celsius fokon:

      viszk.osztály:      hideg motorolaj 40C fok       forró motorolaj 100C fok
  egyfokozatú 30-as                       250                          10
            10w-30                       100                          10
             0w-30                        40                          10
     
  egyfokozatú 10-es                        30                            6
  egyfokozatú  5                        20                            4
  egyfokozatú  2                        15                            3
  egyfokozatú  0                        12                  3-nál kisebb
     

 

  A 10w-30-as szintetikus olaj alapját 30-as egyfokozatú olaj képezi, tehát sűrűbb olaj képezi. Ugyanez az olaj ha ásványi, akkor 10-es olaj képezi az alapját. A szintetikus 30-as olaj már eleve tökéletes sűrűségű 100C fokon, azaz normál működési hőmérsékleten. Munkába menet közben 10-es sűrűségű. Soha nem vékonyodik el az idő múlásával - szemben az ásványival - de jelentős túlhasználat esetén ez is besűrűsödik. A szintetikus olajok a laboratóriumokban születnek. Teljesen tiszták, rendszerint A szintetikus olajok laboratóriumokban születnek.majdnem vízszínűek. Az ásványi olaj bázisú motorolaj alapja tulajdonképpen egy lepárolt, sűrített termék. A szennyezőanyagokat ki kell vonni a nyers kőolajból. Éppen ezért ezek az olajok nem annyira tiszták, bizonyos mennyiségben szennyező anyagokat is tartalmaznak. Nyilván inkább teórikusan beszélhetünk ezekről a dolgokról, de tény, hogy van jelentőségük. Az emeberek újra és újra ismételgetik, hogy a szintetikus olajok stabilabban megfelelnek feladataiknak magas hőmérsékleten, mint ásványi alapú társaik. Azt is mondják, hogy jobb a kenés velük.. A válasz igen és nem. Az olajok molekulái nem használódnak el, csak a bennük található adalékok fáradnak el. Megállapítható, hogy a szintetikus olajok nem tartalmaznak VI (viszkozitás javító) adalékokat, így kevesebb veszteni valójuk van. Van néhány olyan tulajdonsága a szintetikus olajoknak, melyek kisebb kopást eredményeznek ásványi alapú társaikhoz képest. Ez az üzemanyag fogyasztásra is jótékony hatással van. Ráadásul az erőforrásunk belső súrlódásának csökkenése miatt, valamivel csökken a hőmérséklet is. A kopás pedig a hőmérséklet emelkedésével nő, míg minden más dolog állandó.

  

  Immár láthatjuk a szintetikus olajok előnyeit az ásványiakkal szemben, de mégis a legnagyobb előnye a laboratóriumban született olajoknak, hogy sokkal jobb kenésre képesek hidegindításkor. Azonos viszkozitási besorolás mellett mindkét olajtípusnak hasonló a vastagsága 40-100-125 Celsius fokon, de a hidegindítás során eltérő a viszkozitási karakterisztikájuk. A szintetikus olajok nem sűrűsödnek be annyira kihűlésük során. Jobban folyósok maradnak a hőmérséklet csökkenésével. Egy 10w-30-as jelzésű szintetikus olaj kevésbé mézszerű hidegindításkor, mint egy 10w-30-as ásványi olaj.  Működési hőmérsékleten (100 Celsius) már mindkettő 10-es sűrűségű, de 40C fokon a szintetikus nem annyira vastag, mint az ásványi motorolaj. 0C fokon még nagyobbak a különbségek. -20 fokon az ásványi alapú motorolaj már gyakorlatilag működésképtelen (10w-30), míg a szintetikus társa meglehetősen jól dolgozik ilyen alacsony hőmérsékleten is, csak tartsuk a lehető legalacsonyabban a fordulatszámot. Létezik egy összehasonlítás az 5w-30 viszkozitású indexű Mobil-1szintetikus, illetve egy 10w-30 és 10w-40-es besorolású ásványi alapú motorolaj között. Sarkvidéki viszonyok között indításkor 152/perc fordulatszámmal forgatta az önindító a Mobil-1-el feltöltött erőforrást, míg a 10w-30 esetében 45/perc, a 10w-40-nél pedig 32/perc főtengelyfordulatot mértek. Mondanunk sem kell, az utóbbi két olajjal nem indult be a motor. A motorolajok tartósan sűrűsödnek ha  északi téli körülmények között vannak. Ez még jobban vonatkozik az ásványi alapú olajokra. Viasz képződik. Ezért rossz ötlet a hideg garázsban tárolni az olajos palackot. Csak azért mert hidegen tároltuk, idővel tönkremegy az olajunk.

 

 Összegzés:

 

 A szintetikus olajok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek normál működési hőmérsékleten, mint ásványi bázisú társaik. Viszont a szintetikus olajok azTeljesen szintetikus Mobil-1 motorolaj ásvány olajokkal megegyező API/SAE besorolás esetén sem annyira mézszerűek hidegindításkor. Egy szintetikus 10w-30 (többfokozatú) motorolaj alapját vastagabb 30-as egyfokozatú folyadék adja, míg egy 10w-30-as ásványi olaj egyfokozatú, meglehetősen vékony 10-es alapolajra épül, melyet adalékolnak, hogy ne legyen túl vékony működési hőmérsékleten. Mindkét motorolaj hasonlóan viselkedik működési hőmérsékleten, de a 30-as alapú szintetikus kevésbé sűrű (mézszerű) alacsony hőmérsékleten. Nyilvánvalóak a különbségek a két olajtípus között. Megéri újra elismételni: A 10w-30 szintetikus motorolaj bázisát nehezebb 30-as olaj képezi, szemben a 10w-30 ásványival, mely vékony, 10-es egyfokozatú olajra épül. A szintetikus azonos besorolás (dobozra írva) is hígabb - azaz közelebb áll az  optimális sűrűséghez -, mint ásványi társa.  Folytassuk?

 

IV. rész.

 

Nem úgy van, ahogy gondoltuk.

Fejezzük be a következőkben a szintetikus és ásványi olajok közötti különbségek keresését! Hasonlítsuk össze most azonos osztályú és fokozatú ásványi és szintetikus olajok folyósságát különböző hőmérsékleten. Mint már megállapítottuk a 10  az ideális vastagság:

             Ásványi alapú olajok      40 C fok    100 C fok    125 C fok
                 egyfokozatú 30-as          250          10           3
                          10w-30          100          10           3
                           0w-30    Nincs ilyen      indexű   ásványi olaj!
          Szintetikus motorolajok      
               egyfokozatú 30-as         100          10           3
                         10w-30          75          10           3
                           0w-30          40          10           3

 Mivel a szintetikus olaj kevésbé sűrűsödik a kihűléssel, könnyebb lesz az indítás, így kisebb stressz éri a motorunkat. Talán ez a legnagyobb előnye a szintetikus olajnak az ásványival szemben. Az emberek néha vastagabb olajat használnak, hogy csökkentsék autójuk erőforrásának tömítetlenségét. Erre azt is mondhatjuk, "cseréljék" ki inkább a "tömítéseket"! Ne rongáljuk motorunkat olyan motorolajjal, amely túl sűrű funkciója tökéletes ellátásához. Néhányan azt vallják, vastagabb olajat töltenek a motorba, mivel csak 2-3-4 hetente használják autójukat. Attól félnek, hogy egy hígabb olaj lefolyik az alkatrészek felületéről az állás alatt, így a következő indításkor rossz lesz a kenés. Gondoljunk a fűnyírónkra, ami egész télen áll. Az olaj és az üzemanyag is sűrűsödik az állásban, később motor meghibásodásokat okozva.

 

 Mindenesetre az alkatrészekre tapadt olaj nem megfelelő kenés. Az alkatrészek közötti olajáramlás az, ami a kenést biztosítja. Vastag, öreg, viaszos olaj csak rossz lehet. Az autógyártók általában már 10000km-nél is hosszabb olajcsere periódust írnak elő típusaikra, de például a Mazda is ragaszkodik az évenkénti olajcseréhez, futásteljesítménytől függetlenül. Például egy átlagos sportautó használó évente 7500km-t megy autójával, de nekik is feltétlenül ajánlott minden tavasszal friss olajra cserélni a motorban lévő olajat, különösen az északi térségekben. Az olajban viasz képződik a hideg térségekben. Ott még jellemzőbb a motorolaj állandó vastagodása,  sűrűsödése.

 

  Néhány exkluzív sportautó gyártó 7500 km-re, vagy még sűrűbbre vette vissza a kötelező olajcserék intervallumát, ráadásul több is pártolja a fél éves időszakhoz kötést is. Valószínűleg ez a magas üzemi hőmérsékletek (sportautó) miatti fokozott Egy szobahőmérsékleten még hígfolyós 10w-xx olaj, tovább csökkentve a hőmérsékletet már nagyon besűrűsödik, főleg ha nem szintetikus.olajsűrűsödés (öregedés folyamán) miatt van. Az olaj ún. vastagodásához a hidegebb éghajlat, illetve a kiszűrhetetlen szennyeződések is hozzájárulnak. Úgy gondoljuk, inkább legyen egy olaj higabb, mint vastagabb. Az utóbbi években egyre vékonyabb és vékonyabb motorolajok vannak az előírásokban, a forróbb erőforrások, turbófeltöltők stb... ellenére. A tendencia mégis az, hogy az emberek inkább xx-50-es olajat töltenek a motorba, mint xx-30-ast, ha  xx-40-es van a gyári előírásban. Sokkal jobban tennénk ha inkább xx-30-as olajat használnánk, ha már eltérünk a gyári xx-40-es előírástól. Eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján merjük tényként leírni az előzőeket. Itt egy kicsit gondolhatunk a 2.0 literes DPF szűrős Mazda típusokra is, milyen sokan félnek a motorolaj hígulásától, pedig bizonyos mértéken belül ez egyáltalán nem probléma. Inkább hígabb, mint vastagabb legyen az olaj! Ahogy az eddigiekben kiderült, a szintetikus olajok jobban tapadnak az alkatrészekhez, erősebb olajfilmet képeznek, mint az ásványi eredetű olajok. Átfogóan tekintve a szintetikus olajok mindig vékonyabbak. Köznyelven azt is mondhatnánk, hogy csúszósabbak. Jobban ragadnak az alkatrészekre. Az előzőekben elmondottak éppen az ellenkezői az általános vélekedésnek.

 

 Az áramló olaj vastagságát mm2 /s vagy cSt-ben mérik. A legtöbb motor olajvastagsági igénye működési hőmérsékleten 10cSt. Az igazán sűrű (vastag) többfokozatú olajok viszkozitása ilyen körülmények között 20 cS . Ez éppen a duplája a másiknak. A hőmérsékletet 100C fokról 125C fokra emelve a legtöbb ajánlott olaj viszkozitása 10cSt-ről leesik 3 cSt-re. Az előbb említett sűrűbb olaj 20cS-ről 4 cS-reOlaj nélkül autónk motorja nagyon gyorsan tönkremegy. Tartsuk a maximum jelzés közelében az olajszintet! hígul. Figyeljük meg, hogy a nagyon forró motorban mindössze 1-2 cSt a két olaj vastagsága közötti különbség. Mondhatnánk, hogy gyakorlatilag mindkettő azonos sűrűségű. Csak nagyon minimális mondjuk a sűrűbb 20w-50-es olaj előnye nagy hőmérsékleten. Ezzel szemben hatalmas előny a 10w-30-as olaj sokkal kisebb sűrűsége, az autónk motorjának hidegindításakor, amikor is a kopások 90%-a keletkezik. Például 40C fokon a 20w-50-es olaj viszkozitása (sűrűsége) 250cSt, míg a hígabb 10w-30 értéke ugyanekkor csak 100cSt. A vastagabb olaj 150cSt-vel sűrűbb. Ez óriási különbség! Az emberek gyakran kérdezik, érdemes-e SLICK 50-et tölteniük az olajteknőbe. Nem érdemes. Az olajcégek és a motorgyártók együttesen dolgoznak azon, hogy azt a terméket biztosítsák számunkra, amire szükségünk van. A mai motorok forróbban és hosszabban futnak, több lóerőt teljesítve, kevesebb üzemanyagból. Ráadásul ezek az erőforrások hosszabb élettartamúak is. A SLICK 50 és az ahhoz hasonló adalékokra adott nemleges válasz, részben a kenőanyagok természetéből adódik. Az utólagos adalékok nem teszik jobbá a motorolajokat, sőt gyakran rontanak azok képességein. Néhány motor meghibásodás is visszavezethető az utólagos adalékolásra.

 

   Ejtsünk szót a RACING ONLY (csak versenyzésre) jelzéssel ellátott olajokról. Ezek nem alkalmasak mindennapi közlekedésben használatra. Ezekben gyakran olyan adalékok vannak, melyek ártalmasak a katalizátorunkra (versenyautókban ritkán van) és a környezetre is. Ezekben az olajokban nincsnek tisztító adalékok, melyekA versenyautókban speciális olaj van, így például a gyakran minden idők legjobb autóversenyzőjének nevezett Ayrton Senna autójában is ilyet használt a McLaren, illetve a Honda. leoldják a szennyeződéseket az alkatrészekről, így lehetővé téve, hogy az olajszűrő kiszűrje azokat. Ezért ha csak valaki nem akarja néhány hetente szétszedni autójának motorját és minden alkatrész felületéről eltávolítani a lerakódásokat, akkor ne használjon ilyen motorolajat. Ráadásul ezek az olajok nem felelnek meg az API/SAE besorolásoknak, azaz nem teljesítik az SJ, SL vagy SM fokozatokat.

 Lépjünk tovább! Az autógyártók kezelési könyvei gyakran írják elő, hogy milyen márkájú és viszkozitási indexű olajat használjunk. Az olajok lényeges tulajdonságai azonosak. Nincs közöttük nagy különbség. A Ferrari például a Shell-el kötött házasságot. Ha felhívjuk őket, hogy mi a véleményük arról, hogy például Mobil-1-et használjunk Ferrarink-ban, azt válaszolják, hogy nem tesztelték ezzel az olajjal autóikat. Ők csak Shell olajokkal tesztelték autóikat. Éppen ezért nem is tudnak más olajok teljesítményéről nyilatkozni motorjaikban.(Hasonló, mint az RX-8 és a Mazda esete) Ez egy fair válasz tőlük. A valóság viszont az, hogy mondjuk a Shell és a Mobil olajok azonos specifikációs jellemzők esetén - API/SAE, viszkozitás, szintetikus, vagy nem - nagyon hasonlóak, de említhetnénk más márkákat is.

 

 Az emberek gyakran mondják , hogy idősebb, mondjuk 1980-as gyártású autójukhoz adott márkájú és viszkozitású olajat ír elő a kezelési kézikönyv. Hajlamosak sokat áldozni azért, hogy ezeket az olajokat felkutassák. Szögezzük le, elsősorban bármelyik olajcég terméke megfelelhet a gyárilag előírtnak. Nem a márka számít. Másodsorban a mai motorolajok mindegyike sokkal-sokkal jobb, mint az akkori termékek. Valaki mondhatja azt, hogy a szintetikus jobb az ásványinál, de az már nem annyira helyt álló megállapítás, hogy egyik márka terméke jobb mint a másik. Mindenesetre azt javasoljuk, maradjunk a nagy neveknél.

 

  Ez persze nem jelenti azt, hogy egy kisebb olajcég nem lehet jó. Térjünk vissza az olajok vastgaságáhozz, viszkozításához! Hígfolyósabb olaj használatának más előnyei is vannak hidegindításkor. Hasonlítsunk össze egy szintetikus 10w-30 és egy ásványi eredetű 10w-30 motorolajat. Mindkettő 10cS viszkozitású bemelegedett motor esetén. Ez éppen tökéletes. Tovább növelve a hőmérsékletet, mindkettő egyformán 3cS-re vékonyodik. Másnap reggel az indításkor egészen más a helyzet. A szintetikus olaj viszkozitása ilyenkor 50cSt, míg az ásványié 75 cSt. Mindkét olaj túl sűrű ilyenkor, de a szintetikus sokkal hígabb, így kevesebb kopással, igénybevétellel jár az a motor hidegindítása és az azt követő időszak. Emiatt egyébként az üzemanyag fogyasztás is kisebb a hígabb, szintetikus olajjal.

 

A szintetikus, azonos viszkozitás esetén hígabb olajjal feltöltött hideg motor főtengelye könnyebben átfordul. Ez kevesebb munkát jelent az önindítónak, így annak élettartama is hosszabb lehet. Az akkumulátor feszültsége sem ingadozik annyira a gyorsabb beindulás következtében, így az is tovább élhet. Mivel nem veszít annyit a töltöttségéből az akkumulátor a beindítás során, így a motor beindulása után a generátor is kevesebb energiát igényel az erőforrás részéről. Ez jó hatással van a generátor élettartamára és az üzemanyag felhasználást is csökkenti valamelyest. A szintetikus olajok egyetlen árnyékos oldala az áruk. Akár két-háromszor is drágábbak az ásványi alapú társaiknál.

 Ezzel az első négy résznek vége, aki még bírja annak ajánljuk a hamarosan megjelenő MOTOROLAJ 5-10. ITT!  részeket, melyben például az olajnyomás és motorolaj kapcsolatára, illetve az ezzel összefüggő tévhitekre világítunk rá, ráadásul kiderül, hogy egy Fomula-1-es csapat milyen motorolajat használt autója erőforrásában.                                       *Források alapján: Varga IstvánAkár egész életében hasonló állapotú maradhat autónk erőforrása, amennyiben figyelünk az olaj minőségére, az olajszintet folyamatosan ellenőrizzük és az olajcseréket is időben végezzük el.

Ossza meg!

Vissza: Koncepció
címkék:

Kommentek

mazda-auto.hu | 2010-10-05 09:41 András (2010-10-04 20:33 ) részére Válasz erre

1. Hidegindításkor OLAJFOGYASZTÁS SZEMPONTJÁBÓL nincs jelentősége, hogy milyen hidegoldali viszkozitású többfokozatú olajat használunk. Mind lényegesen vastagabb, mint amire bármilyen hézagolású motornak szüksége lehet. Bemelegedett állapotból visszahűlés közben viszont pl. egy 0w-40 átlagosan tovább marad viszonylag vékony állapotban a hőmérsékleti skálán, mint pl. egy 15w-40. Így a bemelegedett olajfogyasztáshoz jobban hozzájárulhat az álló motorban a csereérett szelepszár szimeringek mellett leszivárgó olaj. Hangsúlyozom, járás közben, bemelegedett motorban nincs különbség, sőt a teljesen szintetikus 0w-40 jobban el tudja fedni a kopottsági problémákat, de korábban megégett szimeringeken már nem segít. 2. Ha egy gumi alkatrész (szimering) miatt használunk hosszabb távon vastagabb, illetve rosszabb minőségű olajat, az inkább már karbantartási mulasztásnak minősül, illetve ebből alakult ki. Ez az Ön előtti 14 éves használat hiányosságai miatt is lehet most így, de így használni vétek. Ráadásul az eltömődött dugattyú olajlehúzó gyűrű furatok, leragadt gyűrű kitisztulásának kicsiny esélyét tovább csökkenti egy rosszabb minőségű olaj használata. Általában egy jobb szintetikussal ilyen problémáknál eleinte nagyobb az olajfogyasztás, de utána jóval a korábbi szint alaá csökken annak mértéke. 3. Senki nem mondta, hogy van olyan olaj ami mindenbe jó. Egyszerűen arról van szó, hogy TÖBBFOKOZATÚ motorolajokról beszélünk! Gyakorlatilag kémiailag "programozott" hideg és meleg oldali viszkozitással. Egy 40-es melegoldali jelzés gyakorlatilag ugyanazt jelenti viszkozitási értékben 100C fokon, beszéljünk bármilyen motorolajról. Hidegoldalon a 0w-s a jelenleg elérhető legoptimálisabb vastagság, mely viszont részben változik a melegoldali jelzés függvényében, de ez nem jelentős. Kopott motorokban, mint az előzőekben már írtam, nem a 0w-s esetében is vastag olaj hideg olaj fokozza az olajfogyasztást, hanem kb. a 40-80C fok közötti átlagosan kisebb (jó motorban előnyös) viszkozitás. (100C fok közelében már ugyanaz!!!) Ettől függetlenül kopott motorok olajfogyasztását inkább a melegoldali jelzés emelése csökkenti. A MOBIL szakemberei hivatalos közelményükben egyébként elsődlegesen 0w-40-es olajat javasolnak az összes Lancia típus motorjába, két Thesis kivitel kivételével.

András | 2010-10-04 20:33 Válasz erre

Bocsánat! Még annyit, hogy az iskoláimban – melyek szigorúan a villamosipar szegmenseire szorítkoztak – az általános műszaki ismeretek tantárgyakból úgy rémlik tanítottak egy két dolgot illesztésekről és kenésekről. No most én nem is emlékszem tisztán és akkor meg nem is érdekelt túlságosan, de annyi bizonyosan megragadt, hogy különböző illesztésű, egymáson csúszó testek kenésére más-más tulajdonságokat határoztak meg. Szó volt ott mindenféle olajvastagságokról, meg hogy például a dugattyú a mozgása során hogy húzza le a henger falára juttatott olajat és az milyen vastagságban marad meg azon. Ezzel összefüggésben próbálták magyarázni a melegedéseket is.
Minden esetre nem volt egy olyan egyértelmű egység definiálva, amely lefedte a lehetőségek teljes spektrumát és kijelentette volna, hogy „ez mindenféle körülményekre jó”.

András | 2010-10-04 20:14 mazda-auto.hu (2010-10-04 12:57 ) részére Válasz erre

Egy Lancia Deltám van. De szerintem ez teljességgel mindegy. A motor 1.6-os 8 szeleppel. 14 évesen vettem. Az auto motorján nyilvánvaló olajszivárgás nyomok vannak a karter környékén és a hengerfej tömítés mellett is nyomokban, de ezek nem indokolják az olaj fogyásának mértékét. Az auto nem füstöl, nincsenek a normálistól eltérő zajai, a gáz mérésekor hibát nem mutattak ki, a víz tiszta, a szíjak nem olajosak. A kipufogón sem dől az olaj.
Mikor megvettem nagyon örültem neki, ezért mint minden lelkes fazon egyből rohantam és öntöttem bele az 5w40-es Castrol olajat, mert az dukál neki gondoltam, de nagyot koppantam amikor néhány hónap után meglepődve tapasztaltan, hogy az olajszint a minimum jelzést éppen veszi.
Ekkor megvitattam mindenkivel az olajdolgot és a többi ember tapasztalatai alapján arra kellett rájönnöm, hogy márkától és típustól függően az embereknek teljesen eltérő véleményük alakult ki.
Na mármost én is nagy erővel támogattam az elképzelést, miszerint az olajfogyás nem függ össze az olajviszkozitás paramétereivel, sőt még le is fikáztam embereket.
Aztán teltek múltak a hónapok, az autó megjárta a szerelőket és egyértelműen mindenki azt mondta, hogy ne nyúljak hozzá, mert felesleges. Így hát nem volt mit tenni, mint próbálkozni az olajakkal, míg nem eljutottam a SAE15w40-es -itt nem fikázom márkájú- olajig, mely elfogadható szintűre redukálta az olajfogyasztást. Persze természetesen szó sincs arról, hogy megszűnt volna.
Valamilyen furcsa módon viszont ez egybe esik a gyár által a felhasználói kézikönyvben megírt olajparaméterekkel. Innentől kezdve vagyok tehát annak a híve, hogy elsődlegesen a tervező mérnök által definiált kenőanyagokat használjuk.
Persze én nem állítom, hogy Önnek nincs igaza, csupán azt mondom, hogy az egybeesés, miszerint a motornak semmi baja, valamint hogy az olajfogyasztás mérséklődött a gyári paraméterekkel felveti bennem a kérdést, hogy esetleg a dolog jóval összetettebb mint ahogy a csapágykenés szemszögéből látszik. Persze ha csak azt vizsgálom akkor az okfejtés teljesen helyénvalónak látszik.
Bár én nem vagyok gépészmérnök.

mazda-auto.hu | 2010-10-04 12:57 András (2010-10-04 10:01 ) részére Válasz erre

Tudna konkrét példákat írni? Milyen autó, mennyit futott motor? Milyen típusú olajokkal próbálkozott? Én tudok. Nézzünk egy extrémebbet! Fiat Fiorino 1,3 karburátoros, 19 év 210000km. Manapság már nevezhető csúcstechnikának, vagy nagyon minőségi autónak, gyakorlatilag a Ladákban is ugyanez a motor volt. 10w-40-el több olajat fogyasztott, mint teljesen szintetikus 0w-40-el, mellyel gyakorlatilag nincs olajfogyasztás, és szivárgás sem. Miért? Mert hidegen minden olaj vastagabb a kelleténél. A 0w-s is. 40C fokon egy adott 0w-40-es motorolaj viszkozitása 80 qmm/s, a 15w-40-esé 103 qmm/s=cSt. Ugyanez 100C fokon mindkét olaj esetében 14,3 qmm/s körül van. Tehát ha 100C fokon gyakorlatilag 10 qmm/s-en belüli az eltérés a 30-40-es olajok között lefedi a motorok igényeit, akkor miért gondolja, hogy annyi különbség van a motorok hőtágulási méretei között, ami problémát okoz úgy, hogy pl. egy 0w-30 is igen magas, 50 qmm/s viszkozitású 40C fokon. Egyébként Ön sem gondolhatja komolyan, hogy egy szelepszár szimering csere az ésszerűtlenség határán mozog.

András | 2010-10-04 10:01 Válasz erre

Üdvözlet!
Nekem egy 16 éves autóm van amit igyekszem a gazdasági megfontolások mellett életben tartani. Tapasztalataim alapján elmondható, hogy a hideg indításkor jobb paramétereket mutató olajak a kocsi motorján szinte „átfolynak”, köznapi használatban azt mondanám, hogy zabálja az olajat.
Elgondolásom alapján ez a következők miatt van így:
1.A motor alkatrészei hideg állapotban más geometriai méretekkel rendelkeznek mint melegen. (Ez vonatkozik mind mindenre, a csapágyakra, a henger-dugattyú párosra, az öntvényre a tengelyekre stb stb.)
2.A tömítések minősége idővel romlik, mivel az anyagok öregednek, kopnak. Vegyünk például egy szimeringet, mely a rugalmassága elveszítésével nem tudja követni a tengely hideg-meleg állapotváltozásait. Ugyanígy természetesen minden más tömítésre igaz ez.
3.A lerakódott salakanyagok az amúgy normál esetben nyíló-záró szelepekre rárakódva rontják annak ideális működését.
Ezeket a hibákat sorra véve elmondható, hogy egy már élettartama közepe-vége felé járó motor hidegindítása során az alkatrészek tömítetlenségéből származó olajfogyás gyakran nagyobb károkat okoz mint amennyi hasznot hoz az olaj hideg viszkozitása. A cikk szerint a megoldás abban rejlik, hogy motor szétszed, tömítések kicserél stb stb.
Én azt gondolom, hogy az ésszerűség határain kell élni. Az ön által leírt olajelmélet hibátlan amíg egy ideális rendszerben gondolkodunk, de az élet nem ideális ezért alkalmazkodni kell hozzá.
A tapasztalataim azt mutatják, hogy a hidegindításkor létrejövő kopás mértéke anyagi oldalról nézve sokkal kevesebb kárral jár mint amennyivel az olajszivárgás.
Egy 20 éves auto, ameny sosem látott szintetikus olajat, ragyogóan elketyeg úgy hogy sem a hengerkopás, sem a csapágykopás nem okoz problémát. Viszont a hidegindítás során kilökődő olaj hazavágja a szelepeket, a katalizátort. A szimeringeken elfojt olaj pénzbe kerül és szennyezi a környezetét, esetleg ráfolyik a szíjakra.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a motor melegedése és az olajviszkozitás akkor lenne egy ilyen használt gépjármű esetén ideális, ha az anyagok minősége és az olaj állapotváltozásai együtt futnának.
Alkalmazkodni kell ahhoz a tényhez, hogy nem mindenkinek telik 2 évente új autóra.

mazda-auto.hu | 2010-09-24 08:44 Atesz (2010-09-23 21:21 ) részére Válasz erre

Ne haragudjon, de nem akarom önismétléssel untatni a kedves érdeklődőket. Gyakorlatilag az összes kérdésére benne van a válasz a két MOTOROLAJ cikkben. Talán annyi mégis ide kívánkozik, hogy a dugattyúfenék, vagy a hengerfal lényegesen nagyobb hőmérsékletű pl. a főtengely csapágyaknál. Azt sem szabad a elfelejteni, hogy a referencia nyomásértékek betartásával használt melegoldali viszkozitási értékű olajok mellett a gyártó garanciát vállal a motorra, tehát az általa ajánlott viszkozitás nem kizárólag az üzemanyagfogyasztási mérések alapján kerül eldöntésre. Erre az olajszivattyú felvetésre pedig egy-két hozzászólás előtt már válaszoltam. Ha egy szivattyú a 0w-40 olajjal nem tud kellő nyomást felépíteni, akkor a 15w-40-essel sem tud. Maradjunk az említett "neppernél". Van egy "ezer" éves autója szervizkönyv nélkül, kopott motorral, ki tudja mikor cserélt, a sok hidegindítástól felhígult elhasználódott, benzinnel feldúsúlt motorolajjal. Nincs kellő olajnyomás. Gyakorléatilag bármilyen friss olajat beleöntene, lenne olajnyomás, de ugye 15w-xx-et önt bele, és lesz olajnyomás, illetve megszületett a legenda.

Atesz | 2010-09-23 21:21 Válasz erre

Nekem is 10w-30 télre 5W-30 az előírt olaj.
A kövezkező véleményeket olvastam. Ebből mi igaz és mi nem? Valóban célszerűbb 40-es olajat használni még akkor is, ha 30-as olaj van előírva? Ezek szerint ha 5W vagy 10W-30 van előírva, akkor a 0W-40 a jobb választás és nem a 0W-30? Jobban kíméli a motort? A hosszú motorélet tika a 40-es olaj?

Nem utolsó sőt manapság egyik fontos tulajdonsága az olajoknak a kosz, stb lebegésben tartása, a lerakodások megakadályozása. Lehet híg 0-30 vagy 5-30 as olajat bele tenni de ha a gyártó olajszivattyút, a kenési rendszert a vastagabb olajra tervezte akkor a híg olaj nem marad ott ahol kell, ill. nem tud olyan sebességgel áramlani, nem tudja lebegésben tartani a szűrőn még átjutó de amúgy szennyező anyagokat..
a viszkozitás az olaj sűrűséget jelzi nem a teljesítményszintjét a SAE a minősítése meg a az autógyártóké pl: WV :505.000 stb.
egy jó példa lóhelyzetben használt motorokban például CAT rakodók amellyek egész nap egy fordulaton mennek és nem győzik hűteni az olajat ott pl egyfokozatú 50-es igen magas teljesítményszintű olajat használnak.
Azt javasolják, hogy ne a viszkozitásról döntsük el hogy jó e az olaj igaz azt írják rá a flakonra nagybetűvel.
Azert a bioethanolnak nem annyival kevesebb a hoje (olaj tekinteteben meg aztan foleg elhanyagolhato, mert az olaj a csapagyaknal melegszik fel, az egesterhez semmi koze alapbol. ha van a corsaban dugohutes, akkor sem onnan szarmaszik a bevitt hömennyiseg donto többsege)
Az hogy mi van eloirva az egy dolog. Ha nem -30 lenne eloirva, akkor nem csinalhatnak a fogyasztasmerest 30-s olajjal.
mar a -30 -s olajat is csak uzemanyagtakarekossagi okbol rakjak bele. hosszu elettartam titka a -40-s olaj
a viszkozitás semmit sem jelent az előírt SAE minősítésnek kell meglennie és éghajlattól függ milyen viszkozitású kell
(az oregebb rokak mind azt mondtak, hogy 30-s olajt elfelejteni. (többek kozott motormechanikai fejlesztesen dolgozok))
Lehet híg 0-30 vagy 5-30 as olajat bele tenni de ha a gyártó olajszivattyút, a kenési rendszert a vastagabb olajra tervezte akkor a híg olaj nem marad ott ahol kell, ill. nem tud olyan sebességgel áramlani, nem tudja lebegésben tartani a szűrőn még átjutó de amúgy szennyező anyagokat..

Önnek mik ezekről a véleményekről a véleménye?

mazda-auto.hu | 2010-09-20 08:11 Válasz erre

Pontosan így van, a vékonyabb olaj gyorsabb áramlást tud megvalósítani ugyanazon a nyomáson, és az is igaz, hogy nyomás/áramlás nélkül nem beszélhetünk kenésről a motorban. Azt viszont fontos, hogy a motor kenési rendszere nem tekinthető zártnak. Gyakorlatilag az olajteknő irányába minden kenési pontnál nyitott.

lp | 2010-09-17 22:25 Válasz erre

Bocs! Nem hidrológia, hanem hidraulika. :)

lp | 2010-09-17 22:18 Válasz erre

Huh végig olvastam mindet. a cikket is és a hozzászólásokat is. Vörös a szemem.:) Az én szakmám eltér ettől. Vízépítő üzemmérnök vagyok. És a szakmám legfontosabb része a hidrológia, azaz az áramlástan. Hogy hogy jön ez ide? Hát úgy, hogy a kisebb vizkozitású folyadék, mely áramláskor kisebb ellenállást fejt ki, kisebb a nyomás-esés a különböző mértani alakzatú helyeken történő átáramláskor. Ez azt jelenti, hogy adott szivattyú nagyobb nyomással ( és nagyobb áramlással) tudja végig nyomni a folyadékot a rendszeren.
A másik: mivel a folyadékok összenyomhatalanok, egy zárt rendszerben minden ponton azonos a nyomás. Szóval ha nincs ez a szivattyú által keltett nyomás, ami az alkatrészeket távol tartja egymástól, bármilyen vastag is az olaj, a két alkatrész egymáshoz közeledtével egyszerűen kitolja az olajat a hézagból.

mazda-auto.hu | 2010-09-17 16:22 Karesz (2010-09-17 12:15 ) részére Válasz erre

... hogy mi szép, vagy nem számomra, az itt most nem lényeges, az viszont annál inkább fontosabb, hogy azonos melegoldali jelzésű többfokozatú motorolajok fizikai jellemzői 100C fokon nagyságrendileg megegyeznek. Márpedig nyomás szempontjából ez számít. Egy 0w-40, 5w-40, 10w-40, 15w-40, 20w-40 jelzésű motorolaj között hidegen, illetve a bemelegedési fázisban van vastagságbeli (folyósság) különbség. Így a köztes állapotokban (bemelegedési fázis)lehetnek különbségek, de ez átmeneti állapot, a legtöbb erőforrás esetében nem ez a leghosszabb időtartamú használati fázis. De mint látom, valószínűleg nem olvasta el figyelmesen az előző válaszomat, hiszen ott a hézagolásról és az olaj visszavastagodási arányokról is szót ejtek. A mérések, a fizikai jellemzők/viselkedés, a hosszútávú dokumentált tapasztalatok és a logika valószínűleg a legtöbb ember számára többet nyomnak a latban, mint a "nepperes" történetek.

Viszont szeretném megkérni, kérem ne reklámozza honlapunkon az indexes vitafórumokat! Köszönöm. A cikk írója.

Karesz | 2010-09-17 12:15 Válasz erre

Az E85 Power bioetanol átalakító tervező mérnökének a véleménye:

"A cikk sok dologban igazat szól, csak nem tér ki minden szempontra, ami viszont lényeges a gyakorlati oldalon. A különböző típusú motorok mind más-más illesztési hézagokkal készülnek, ugyanígy az olajpumpa is optimalizálva van az adott viszkozítási osztályra. A gyakorlatban pont a fent említett más szempontok jönnek elő üzemmelegen, és azt tapasztalja a user, hogy miután a tizenéves autójában a 10W40-ről áttért a 0W40-re, hangosodnak a hidrotőkék, és fogy az olaj a motorból.

Nagyon sok ilyen tapasztalat jött az évek során, mert sokan belefogtak ebbe a váltásba az ismerősi és ügyfél körből (olajok kereskedelmével is foglalkoztam többek között). Elég csak arra gondolni, hogy a jófajta magyar nepperek egy kopott hangosabb motorba a 10W40 helyett beletöltik a 15W40 olajat, és egyből szép hangja lesz a motornak, igaz ezzel nem tesznek jót neki. De mint mondtam, nem akarok senkit lebeszélni a próbáról, csak próbálom tudatni, hogy nem minden olyan szép, mint ahogy a cikk írója azt állítja."

mazda-auto.hu | 2010-09-14 16:08 Karesz (2010-09-13 20:46 ) részére Válasz erre

1. Egy többfokozatú olaj vékonyságának megállapításakor külön kell választani a hideg és meleg oldalt! 2. A cikkben a melegoldali "vékonyítás a gyári előíráshoz képest" esetében mindig ott van, hogy "ha a referencia olajnyomást teljesítjük". 3. 100 C fokon mérhető vastagság nagy vonalakban megegyezik egy 0w-40, 5w-40, 10w-40, 15w-40, 20w-40 többfokozatú motorolaj esetében, és nagyon-nagyon távol áll a hidegindításkor mérhető vastagságtól. A fémek zsugorodnak kihűlés közben, de az őket körülvevő fémek is. Tehát relatíve nincs nagymértékű hézagváltozás. Pl. még a 0w-xx többfokozatú olajok is arányaiban sokkal jobban vastagodnak kihűléskor 100C fokos állapotukhoz képest, mint amennyit az esetleges hézagváltozás indokolna. A cikkben minden részletesen ki van fejtve. Nem tudok mit kezdeni a "0w-s olaj túl vékony" kijelentésekkel, ezzel indul a cikk. Tájékozatlanság.

mazda-auto.hu | 2010-09-14 15:52 Karesz (2010-09-13 12:17 ) részére Válasz erre

E85-LPG. Valahogy így van. Az LPG nagyobb hőterhelése (pl.: dugattyúfenék) jobban öregítheti a motorolajat, így az hamarabb vesztheti el eredeti tulajdonságait, mely olajfogyasztásban, kenési hiányosságban jelentkezhet. A keletkező szilárd szennyező anyag, szempontjából egyik sem rossz, és ott az olajszűrő is.

mazda-auto.hu | 2010-09-14 15:18 Karesz (2010-09-13 11:31 ) részére Válasz erre

Nem vagyok az adalékok híve. Egyrészről a mérnökök azon fáradoznak, hogy az olajaik minden kürölmények között jól teljesítsenek, másrészről a motor problémákat szerintem inkább meg kell javítani, mint adalékokkal (esetleg más alkatrészek kárára hosszú távon) elfedni. Persze az adalékok is különböznek. Mégis, inkább vegyük a drágább olajat, illetve cseréljük gyakrabban, így megelőzve a gondokat!

Karesz | 2010-09-13 20:46 Válasz erre

Az index egyik fórumán az E85 bioetanolos üzemanyag elnevezésűn, az általam nagyra becsült e85 Power fejlesztő mérnöke szokott jó tanácsokat adni. Neki más volt a véleménye a motorolajokról. Mi az Ön véleménye erről?

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9147555

A "vékonyabb" olaj használatával vigyázni kell azért. Vannak szempontok, amiket nem vesz figyelembe sok ember, a mazdás cikk írója sem.
Főleg az a nagy gond, hogy a gyárilag mondjuk 10W40 ajánlott olajra tervezett motorillesztések (főleg főtengely csapágyazás), és olajszivattyú nem feltétlenül fog örülni a teljesen más viszkozítású olajnak. Sőt, lehet hogy az üzemi nyomás sokszor meg sem lesz, mert a lazább illesztések több vékony olajat engednek el adott idő alatt, illetve a pumpa is nehezebben építi fel a nyomást abból.
Ezek a jelenségek pedig nem most, hanem mondjuk 30e km múlva éreztetik hatásukat, mondjuk egy motorgenerál képében.
Szóval pl egy 10W40-es olaj helyett nem ajánlom a 0W-s olajok használatát.
Pont az ellenkezőjét lehet elérni vele, mint amit szeretne a user.
Amellett hogy 3x annyiba is kerül :)

Karesz | 2010-09-13 12:17 Válasz erre

LPG vagy bioetanol üzemanyag kíméli jobban a motort? Úgy tudom, hogy aZ LPG autógáz tisztább kipufogógázt eredményez mint a benzin, dieselről nem is beszélve. Az LPG is tiszta, de száraz üzemanyag, és tudomásom szerint magasabb hőterhelés keletkezik mint benzinnél. Vagyis nem koszolódik, de hamarabb elvesztheti a kenőképességét? Jobban terheli a motort? Bioetanolnál viszont szintén tiszta az üzemanyag, tisztább kipufogógáz termelődik mint LPG-nél, és kisebb a hőterhelése is. Jól tudom?

Karesz | 2010-09-13 11:31 Válasz erre

Mi a véleménye a motorolaj adalékokról? Metabond,Prolong, Bishop's Original, Xeramic, Xado,Black Diamond, XPA, Motor Restore, Carcarat stc.

mazda-auto.hu | 2010-09-10 11:34 Varga Krisztián (2010-09-09 10:43 ) részére Válasz erre

Köszönjük a visszajelzést! Valóban igaz, hogy az E85 használata csökkenti a motorolaj öregedését. A hidegjárási nehézséget valószínűleg a kevés üzemanyag (általában állítható), vagy az elektronika hőmérséklet szenzorának hibája okozza. Egy 0w-20 motorolajnak a 0w-30-hoz képest azonos hőmérsékleten a folyási tulajdonságai a jobbak, így hozzájárul a kenési hatásfok javításához. Persze a kenési hatásfoknak más összetevői is vannak, éppen ezért mért olajnyomás és hőmérséklet adatok nélkül lehetnek kockázatai a 20-asra váltásnak.

Varga Krisztián | 2010-09-09 10:43 Válasz erre

Tiszteletem!

Hallgattam az Ön javaslatára, és nem bántam meg! 1998-as Mazda 323 F 1.5i (BA széria 1994-1998) gépkocsim van. Télra 5W-30 a gyári motorolaj előírása. Konzultációnk után a 0W-30 mellett döntöttem, ezt használom télen-nyáron, és nem bántam meg! Jobban gyorsul, csendesebb, kis mértékben az üzemanyag fogyasztás is csökkent. A kérdésem az lenne, át merjek -e térni legközelebb a 0W-20-ra? Annak még jobbak a kenési tulajdonságai gondolom, de a második szám 20 nekem meg téli és nyári olajnak is 30-at írnak elő második számként. Nyári: 10W-30.Az autót normál, legtöbbször városban használom rövid távokra. Az olajcsere óta a gépkocsiba e85 Power bioetanolos átalakító lett beépítve. A bioetanol tulajdonságaiból adódóan, kisebb hőterhelés van a motorban, és jóval tisztább üzemanyag. Ennek tulajdonítom azt, hogy egyáltalán nem használódik el, és nem is eszi az olajat. Viszont télen nehezebben indul a kocsi, bár ez egy nagyon profi átalakító, állítólag ezzel nem lesz gond, de valószínűsítem, hogy a könnyebb indulás miatt, fokozottan előnyös lehet a kevésbé megdermedő olaj használata E85 bioetanolos üzemű gépjárműveknél. Előtte 5W-40 volt benne, és ehhez képest azt jobban ette. Mi az Ön véleménye, javaslata?

Üdvözlettel: Varga Krisztián

Kérjük jelentkezzen be, ha hozzá szeretne szólni





Autó katalógus

Aston Martin DB7 1993

Ajtók száma:  2
Ülések száma:  2+2

Hosszúság, szélesség, magasság: 4631, 1820, 1238 mm

Tengelytávolság: 2591 mm

Hasmagasság:  152 mm

Légellenállási együttható: 0,31 cw

Saját tömeg: 1650 kg
Hengerelrendezés: 6 henger, soros

Szelepek száma: 24

Furat/löket: 91 / 83 mm

Sűrítési viszony: 8,3:1

Feltöltő: Eaton M90 kompresszor    
Motorbeépítés:  elöl, hosszában

Benzin befecskendezés

Sebességfokozatok száma: 5 
Lökettérfogat (cm3):     3239    
Szelepvezérlés típusa:   Dohc
Teljesítmény (LE (kW) / 1 min):     339,7(249,8)/ 5500
Nyomaték (Nm / 1 min):     488/ 3000

Gyorsulás 0-100 km/h: 5,9

Végsebesség: 253 km/h

Több autó